Nem tudom ti hogy vagytok vele én gyerekkoromban rengeteget töprengtem a tojást tojó nyúl képzavarán. Annyi szimbólum (akkor még nem tudtam, hogy így nevezik) gyűlt össze a húsvét körül, hogy gyermekként átláthatatlan volt. Az világos volt, hogy ebben az időben a nyúl, a tyúk, a tojás, a bárány, a csibe megjelenése minden körülmények között indokolt. Értem ezalatt csoki formájában, szalvétán, asztalterítőn, a maga valójában, tehát igazi nyúlként és valódi tojásként nyersen van főve egyaránt. Szóval nem voltam semmin meglepve. Még mindig úgy gondolom, hogy az áruházak polcain szabályos sorokban ülő, üres tekintetű csokinyulak ugyan kissé ijesztőek, de a minőségi alapanyagokból készültek azért határozottan fogyaszthatóak. Így felnőttként már aktívan védekezem az ünnepekkor rámömlő giccstenger ellen, taposok keményen, hogy felszínen maradjak és kapjak levegőt. Persze olykor-olykor azért látok olyat, ami tetszik.
Ez az asztalközép példul szerintem vicces és bájos is. Nem tudom nem észrevenni, hogy ott vannak mindahányan: a nyúl, a tyúk, a csibe, de ez esetben bocsánatosnak tartom a jelenlétüket. Mi értelme is lenne a csodás húsvéti lakomának stílusos terítés nélkül.
Tudnunk illik, hogy nevezett ünnep a keresztény ünnepek legfontosabbika. (Péntekre esett a keresztrefeszítés hétfőre pedig Krisztus feltámadása.) A húsvét időpontja március 22 és április 25 között mozog és idén nagyon hamar eljön. A zsidó pészah az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe, de a húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, mely ősidők óta fontos pontja az évnek. Ez határozza meg amúgy az ünnep pontos időpontját is: a napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. A húsvéti ünnepekre hagyományosan 40 napos nagyböjttel készülnek.
Lévén e helyen virágokkal foglalkozom leginkább, így jöjjön a barka meséje: a Jeruzsálembe bevonuló Jézust pálmaleveleket lengetve üdvözölte a nép. A hazai éghajlati viszonyok közt ezeket a pálmaleveleket helyettesíti a fűzfabarka. Ennek emlékére szentelik meg azt virágvasárnap és őrzik sokáig otthon vázában.
Mondhatjuk, hogy a húsvét minden szimbóluma valamilyen formában az életet, a megújulást, az újjászületést és a termékenységet szimbolizálja. Csupa szép és pozitív dolog. A tojást tojó nyúl teljes félreértés ugyan, senki nem tud magyarázatot rá, de még abban is van valami mesebeli báj, úgyhogy szerintem ne törődjünk a precíz indoklással, csak fogadjuk el, hogy az ünnepeknek rendszerint vannak misztikus, megmagyarázhatatlan elemei. Ez is nagyon jó bennük.
Neked melyik a kedvenc húsvéti "szereplőd"?
Kép forrása: Martha Stewart – Living 2009 Április