Régi vágyam vált valóra. Végre úgy alakult, hogy volt egy olyan óra, amikor mindketten egy időben voltunk egy helyen és kicsit kifaggattam Zólyomi Zsolt parfümőrt a parfümőrök és az illatok természetéről. És végre megkaptam a választ arra a kérdésre, hogy lesz egy virágból parfüm. Ez a cikk azért lett hosszú, mert végre kiélvezhetem, hogy nem szorít a terjedelem és a lapzárta, nincs főnököm és nem kell tőmondattá alakítanom azt, ami többet érdemel annál.
Miért és hogyan lettél illatszakértő, orr, parfümőr? Egyáltalán mit jelent ez a három kifejezés? Szinonimák vagy van köztük különbség? Te melyik vagy?
1999 óta dolgozom profiként ebben a szakmában, ami azt jelenti, hogy ekkor mondtam először konkrét összeget egy munkára amit elfogadtak, tehát értettem valamihez annyira, hogy azt megfizették. Én ezt nevezem "profinak". Pedig ‘99-ben még nem voltam parfümőr, csak 2004-2005-ben váltam azzá, amikor már pénzért parfümöt fejlesztettem. A kozmetikai ipar egy körülbelül 50 milliárd dollárt forgalmazó iparág, amiben nagyon sok kreatív ember dolgozik és nagyon sok olyan, akiknek jó orra van. Például különbséget tudnak tenni a haiti és a jávai vetiver között. Nagy többségük nem lesz parfümőr és nem orr, nem kreálnak illatokat, hanem mondjuk a minőségbiztosításon dolgoznak, akár a zongorahangoló, tökéletes hallással, aki nem zeneszerző. Egy jó borász nem feltétlen jó sommelier, de vannak olyan emberek, akik ezeknek a rokon területeknek mindegyikét művelik. Én a saját szakmámban leginkább ilyen reneszánsz figura vagyok. Szokták mondani, hogy parfümnagykövet vagyok (Ambassador de parfums), mert a parfümkészítés mellett folglalkozom, szakértői munkákkal, oktatással, kultúrtörténettel, marketinggel és kereskedelemmel is. A vegyészek, akik fehér köpenyben dolgoznak mondjuk egy szintetikus alapanyagfejlesztési részlegen, nem feltétlen tudnának a parfümökről, azoknak a történetéről beszélni. A parfümkészítés a parfüm iparág csupán egyharmada. Van olyan parfümőr, aki 16 éves kora óta parfümőrként dolgozik, mondjuk a gyertyaillatok megalkotásában sokkal elmélyültebb mint én, de nem hívják el egy kulturális projektbe. Nagyon magasfokú, de nagyon specializált tudása van. Ezek rokon területek, nehéz köztük megvonni a határt. Egy “bölcsész” illatszakértő foglalkozhat a történeti vonatkozásokkal, kutatással is, de nem fog tudni parfümöt készíteni. Egy jó orrú ember lehet, tökéletesen felismer illatokat, de nem biztos, hogy ezt a képességét parfümkészítésre használja. Egy parfümőr pedig nem biztos, hogy a parfümipar szakértője is egyben, lehet specializált “iparos”. Ugyanakkor egyik a másikat nem zárja ki.
Hogy lettél az illatok nagykövete?
Mindig is a parfümök és az illatok szerelmese voltam. Ez azt jelenti, hogy bármikor, bárhol, bármibe kezdtem, egy idő után az a része maradt, "aminek szaga volt". Furcsán hangzik de ez az igazság.
1996-ban végeztem gyógynövénybiológusként, tehát eleve olyan növényekkel foglalkoztam, aminek a kivonatait használja például a parfümipar is. Doktori (Phd - a szerk.) fokozatot készültem írni a tubarózsa illatkiválasztó mirigyszövetéről. Közben rájöttem, hogy nem is a biokémia, hanem inkább maga az illat érdekel. A PhD kutatás köben azzal szembesültem, hogy az országban nincs szakmai háttér és nem létezik az iparág sem. Ekkor kaptam a lehetőséget, hogy elmenjek Versailles-ba tanulni, ahol évente csak néhány ember végez a világ minden tájáról. Úgy gondolom, hogy kelet-európaiként sokkal nyitotabbnak kellett lennem, mint az osztálytársaimnak. Versailles-ban a Clinque Happy illatának alkotójának lányával jártam egy osztályba. Neki, a híres Jean-Claude Delville parfümőr lányaként egészen más lehetőségei voltak, mint egy miskolcról elindult magyar fiúnak. Ebben semmi pejoratív nincs, ez egyszerűen így tény. Az osztályunkban 13-an voltunk de csak ketten voltunk, akik többre voltunk kiváncsiak, mint amit ott tanultunk. Engem a művészettörténeti aspektusok, az irodalmi kapcsolatok, a pszichológia és az orvosi és kriminalisztikai felhasználási lehetőségek pont annyira érdekelnek, mint maga a parfümkészítés. Mivel eredetileg biológus vagyok ezért ismerem az alapanyagokat, botanikai vagy akár molekuláris szinten is. Az egész iparágat igyekeztem átlátni, habzsoltam a szakmát, amit itthon nem lehetett megtanulni, és talán ezért hívnak olyan projektekre is, amik mást is jelentenek, mint parfümöt készíteni.
Nem csak parfümök. Balra: Gianna Rose Atelier francia márka luxusszappanokat gyárt, parfüm minőségű illatokkal. A képen a Floral collection látható. Jobbra: a The Laundress amerikai mosószermárka koncentrált, non-toxikus, allergénmentes, biológiailag lebomló, eco-chic ruhaápoló szereiket luxusparfümökkel, pl. a Le Labo Rose 31 signature erotikus rózsaillatával illatosítják.
Mi tulajdonképpen az illat? Tudom, hogy molekulák összessége, de mégis hogyan kell elképzelni? Valahogy úgy mint a szenet és a gyémántot? Relatíve kicsi a "szerkezeti" különbség a kutyapiszok és a rózsaillat között?
Alapvetően vannak az állati mirigyváladékokból – ez manapság már kevésbé igaz, szintetikus anyagokkal helyettesítjük őket – és a növényekből nyert illat molekulák, valamint a szintetikus, előre megtervezett, laborban előállított alkotók, úgynevezett “illatjegyek”. Illatok szempontjából az alapvető különbség a laborban előállított molekulák és a növényi anyagokból nyertek között, hogy míg a szintetikus anyagok molekulánként megvásárolhatóak és pontosan tudjuk, hogy mi fog történni, ha belekerül egy parfümbe, addig a növényi elemek eleve kompozíciók (több illatos és nem illatos molekula természetes keverékei - a szerk.) amelyeket igyekszünk ugyan standardizálni, de mégsem olyan egységesek, mint a mesterséges anyagok. Pont ez a szépségük. Nem tervezhetőek, de legalábbis semmiképp sem olyan direkten, mint a szintetikus anyagok. Emellett a természetes anyagok nagyon drágák is lehetnek, mivel gyakran kézzel szüretelik le, a tökéletesség érdekében drága, kíméletes, akár kézi eljárásokkal nyerik ki az illatokat és gyakran virágok tonnái szükségesek a kívánt menyiség kinyeréséhez. Nem véletlen, hogy a különleges növényi anyagokat elsősorban a luxus szegmens használja. Egy parfüm átlagosan 100-150 alapanyagból áll, (de van 1-ből és van 628-ból komponált is, nem ez az esztétikai minőség mérőszáma). Ezeknek az alkotóknak egy része szintetikus molekula – melyekkel erre specializálódott óriásvállalatok kereskednek – egy részük pedig növényi kivonat, melyet néha személyesen a termelőktől tud megvenni a parfümőr, évjáratai és terroir tulajdonságai vannak, mint a bornak. A parfümőrök különböző arányban keverik aztán össze ezeket a készen vásárolt alapanyagokat - és persze féltve őrzik a receptjeiket.
A Juliette has a gun (Júliának fegyvere van - a szerk.) parfüm márka Not a Parfume (Nem parfüm - a szerk.) illata azért kapta ezt a nevet, mert a szokásos parfümöktől eltérően nem több száz, hanem csupán egyetlen alapanyag higításából áll. Romano Ricci (Nina Ricci unokája) márkájának nevét egy modern kori Júlia ideálja ihlette. A szellemképes reklámfotók talán valamiféle bódulatot idéznek.
Először alapanyag lesz belőlük. A különböző alapanyagok összekeveréséből jön létre a parfüm. Egy-egy növénynek különböző részeiből nyerhetünk ki illatot és bár a különböző részekben megtalálhatók azonos molekulák, miután különböző kombinációban és különböző mennyiségben vannak jelen, ezért az egyes növényi részekből nyert illatok különbözőek, hiába ugyanazon növény részei. A kinyert anyagokban lesz valami közös, mégis mindegyik teljesen más. Vegyük példul a bergamottot (Citrus Bergamia - a szerk.), ami egy citrusféle. A parfümipar felhasználja a növény virágát, a zöld részeit és a gyümölcsét is. Mindegyik más-más illatot ad. Tehát egyféle növényből akár 3-4 féle alapanyag is nyerhető. Az adott növényi részen kívül még nagyban befolyásolják a végeredményt a környezeti tényezők: a talaj, a szedés ideje, az időjárás, az ültetvény földrajzi fekvése. Vannak olyan virágok, például a nárcisz, melyből a legjobb minőség mondjuk csak 5-6 évente egyszer kerül a piacra, évjáratokkal jelölik, ennek megfelelően nagyon drága is. Ugyanis csak ilyen ritkán szedhető belőle a megfelelő minőség.
A kivonási eljárás többféle lehet. A növényekből legkönnyebben az illatmolekulákat vízgőz-desztillálással vonják ki. Ilyenkor a növényben található illóolajat a gőz kiragadja a növényi részből. A gőzt aztán lehűtik, aminek hatására az olaj és a lecsapódó víz elválik egymástól. Bizonyos esetkeben a virágból az illóolaj elvonását hideg vagy meleg “zsírral” végzik. A zsírban oldott illóolajat nevezik pomádénak. A pomádéból alkohollal kivonják az illóolajat. Az így kinyert anyagot hívják abszolútnak.
Bizonyos növényi részek olyan magas illóolaj tartalommal bírnak, hogy sima préseléssel is kinyerhetők. Például a bergamott esetében ilyen a gyümölcs héja, amely kis csepp alakú illóolajjáratokban tárolja az illóolajat, mely préseléssel is kinyerhető.
Ezen túl bizonyos növények kérgéből kinyerhető gyanta is. Ilyen például a tömjén, ami a tömjénfa (Boswellia Carteri- a szerk.) gyantája. De származik alapanyag gyökérből, magból, levélből is, vagy például az írisz földbeni szárából, a rizómából. A tömény alapanyagok aztán mind feloldódnak a parfüm vivőanyagában, az alkoholban.
Shalini márka Femininde illata
Meddig áll el egy üveg parfüm?
Körülbelül egy évig, de minden üvegen pontosan jelölni kell a lejárat dátumát. Sötétben, száraz, hűs helyen, lezárt dobozában tartva, vagy akár hűtőben sokat hosszabbíthatunk az élettartamán.
Mióta tart az emberiség történetében a parfüm kultusz?
Illatosítókat már az ókorban is használtak. Az első modern értelemben vett parfüm, tehát ami alkoholos alapú volt, a "Magyar királyné vize" (Eau de La Reine d'Hongrie) volt. A 14. század második felében Nagy Lajos felesége, Erzsébet királyné használta. Versaillesben van az Ozmotéka (illattár - a szerk.), ahol úgy mint egy könyvtárban a könyveket, illatokat őriznek (www.osmotheque.fr). A királyné vize az ozmotékában, bejelentkezés után, kikérhető és megszagolható. Itt megvannak a receptek és az illatokat időről-időre újra kikeverik, majd hűtve tárolják. A zölden rozmaringos és frissítően citrusos Magyar királyné vizének, a Jean Marie Farina Eau de Cologne, és például a 4711 (ismert kölnivíz márka - a szerk.) az utóda.
Jól tudom, hogy van olyan virágillat, ami valójában nem az adott virágból készül, mint például a gyöngyvirág?
Igen számos olyan illat molekula van, ami túlságosan sérülékeny ahhoz, hogy ki lehessen vonni az adott növényből, mert mire keresztül megy az eljáráson a végeredménynek már köze sem lesz ahhoz, amit mondjuk gyöngyvirág illatnak nevezünk, mert a molekula roncsolódik. Ezért például a gyöngyvirág illatát egyéb növényekből nyert anyagokból vagy szintetikus molekulákból, illetve ezek keverékéből kell előállítani. A parfümőr érzi, hogy a gyöngyvirág illat mikből áll. Van benne egy kis orgonás felütés például, ezért biztos hogy kerül bele ennek megfelelően valemennyi lilial, lyral és hidroxycitronellal, valamint hexenol, fahéj és szegfűszeg. Hogy mennyire lesz tökéletes a végeredmény, az a parfümőrön múlik. Szerintem ma a piacon a legtökéletesebb gyöngyvirág illatot a Penhaligon's parfümház komponálta meg, és a néhai Lady Diana kedvenc parfümje volt.
A Penhaligon's Lilly of Valley (Gyöngyvirág –Convallaria majalis) illata
Mi a különbség azok között a parfümök között amik a te parfümériádban kaphatóak és a tömegtermékek között? Mi határozza meg a minőséget?
Úgy gondolom, hogy a parfümök esetében a tömegtemékek és a luxus szegmens között a legalapvetőbb különbség a piaci mentalitásban van. Miután a parfüm készítés egy kreatív munka az ezzel járó "bizonytalanság és kiszámíthatatlanság" egy hatalmas világcég esetében, akinek folyamatosan azonos minőségű terméket kell előállítania (azonos, standardizált alapanyagokból) megengedhetetlen. Míg az 1950-es évekig az árnak mondjuk 80 százalékát a termékfejlesztés, 20 százalékát pedig a merketing és a reklám tette ki, addig mostanra ez az arány felcserélődött. A nagy márkák manapság marketing felmérések alapján gyártatják az illataikat, tehát a parfümőr egy kész koncepció alapján dolgozik. Ezeknél a cégeknél rendkívül jól megfizetik a parfümőröket, de miután kreatív emberek, az ilyen helyeken kevéssé tudják kiélni magukat, így rendszerint nem maradnak örökké. Az úgynevezett "niche" parfümházak (kis szériás, kézműves parfümöket gyártó cégek - a szerk.), kicsi parfümgyártó manufaktúráiban viszont ma is nagyon komoly kreatív munka zajlik, nagy az alkotói szabadság, alig költenek reklámra, de igazi, természetes, drágább, különlegesebb, válogatott, akár bio minősítésű alapanyagokkal dolgoznak. Parfümjeiket a parfümőröket ért impulzusok inspirálják és nem PR vagy marketing megfontolások. Nem sorolják be parfümeiket férfi és női kategóriába sem. Ugyanis ez is csupán marketingfogás, a könnyebb eladhatóságot, beazonosíthatóságot szolgálja. Szakmailag azonban ez teljesen értelmetlen. Vannak persze nőiesebb vagy férfiasabb karakterű kompozíciók, de az hogy bőrünk és a lekünk mire hogy reagál az teljesen egyedi és nemtől független.
Az Atelier Cologne niche parfümház reklámfotója
Van olyan illat, szag amit utálsz?
Van. Kettő is. Az egyik még gyerekkoromból ered. Az almásfüzitői timföldgyár mellett éreztem ezt a szagot. Valami, a gyártás során használt anyag szaga ez, amitől rosszul voltam. A másik mostanában tudatosult bennem, gyerekkoromból jön, először egy bulgáriai nyaraláson érzett, émelyítően édes, ibolyás-íriszes cukorkaillat, amit a gerinctelen emberek szagán is érzek és nagyon utálok. Amúgy jellemzően a szagok, illatok számomra inkább inspirálóak. Inkább információforrásként tekintek rájuk, mégha kis térben összetömörült emberi sokaság testillatáról is van szó, ami nagyon inspiráló, bármennyire is furcsa ez.
Mi a legextrémebb sztorid illatokkal kapcsolatban?
Egyszer egy forró, muzulmán országban vágóhídi hulladéktelepet kellett "illatosítanom", hogy a környezet számára elviselhetőbb legyen a közelsége.
Meglepő húzás: Honoré des Prés: Love les Carottes, sárgarépaillat egy parfümben! A csomagolás pedig az eldobható, papír kávéspoharakat idézi.
Mi lennél, ha nem ez lenne a szakmád?
Imádom az irodalmat. Író lennék. De szívesen igazgaték egy elit lányiskolát is, ahol kicist másképp folyna az oktatás mint az megszokott gimnáziumi keretek. Azt tanulnák meg a lányok, hogy hogyan kell igazán nőnek lenni.
Fotók: A gyártók képeit a Le Parfum bocsátotta rendelkezésre
Weboldal: www.leparfum.hu
