Tegnap volt anyukám szülinapja, úgyhogy szerdán kimentem a virágpiacra, hogy bevásároljak. Persze azonnal életbe lépett a "Gombóc Artúr effektus". Minden kellett. Elvonási tüneteim voltak, mert egy hónapig kint voltam Svájcban, szóval régen jártam a piacon és időközben kitört a tavasz is, ezért iszonyúan bevásároltam. Vettem angol rózsát, amit rettentő ritkán lehet látni a piacon, de persze elsőszámú kedvenc, liziatuszt (Eustoma grandiflorum), halványrózsaszín jácintot (Hyacinthus orientalis), boglárkát (Ranunculus asiaticus), waxot (Chamaelaucium uncinatum) valójában viaszvirág a magyar neve, de mindenki waxnak hívja. Eltöltöttem vagy két órát a piacon. Aztán tegnap kötöttem egy csokrot anyunak, de már este az ünnepi vacsora előtt, így sajnos nem sikerült igazán szépen lefotóznom, de azért dokumentáltam.
Miután 5 szál jácint került a csokorba, ezért gyakorlatilag egy illat bombáról beszélhetünk.
Buja, tavaszi.
És aztán becsomagoltam és megkapta a szokásos márkajelzést.
Fotó: Virágom, virágom