Ez is kiderül többek között a Corvina kiadó gondozásában megjelent új Nagy Képes Füvészköny címre hallgató kötetből. Borsos ára ellenére (8990 Ft) nem csak azért érdemes szert tenni rá, mert az utóbbi idők legszebb növényekkel foglalkozó kiadványa (legalábbis itthon), hanem azért is, mert nem csak azok számára lesz izgalmas, akik odavannak a levelekért és a szirmokért, hanem azoknak is akiket csodálatra késztetnek nyelvünk talányos szavai. 275 növényt mutat be a nagyalakú könyv, 576 oldalon, ilyenformán repülőgépre javasolt olvasmánynak semmi esetre sem nevezném.
Már a címlap is kétségkívül sokat ígér
Lévén én mindkét csoportba beletartozom, nevezetesen rajongom a növényekért és elbűvöl a nyelvi lelemény is, számomra ez a könyv igazi örömforrás. Nem tudom megállni, hogy ne szerepeljenek itt a kedvenc neveim, (létezésüket igazolandó latin neveikkel) majd alább néhány oldalt is mutatok ízelítőül, hisz a könyv legnagyobb varázsa, mégis csak az, hogy gyönyörű.
A címadó Szőrös cicó (Thymelaea Hirsuta - 508. oldal) a Földközi-tenger partjainál lakó élénkzöld növény. Szőrős testét szégyenlősen bújtatja meg a tengerparti bozótosban, de a Szaharában is megél. Válaszolva a címben feltett kérdésre: a haszonállatok számára mérgező. A Csigás kacskaring (Scorpiurus Subvillosus - 470. oldal) neve alapján valami édességre asszociálnék, pedig a sárgászöld növény, bár messziről kedvesnek tetszik, közelről nézve mégsem túl bizalomgerjesztő. A Közönséges méreggyilok (Vincetoxicum Hirundinaria - 552. oldal) puszta kedvtelésből rovarokat öl vagy csonkít meg, ami lássuk be nem szép tőle, de hogy a megítélésén azért javítsunk, álljon itt az a tény is, hogy régen hánytató italt készítettek a nedveiből és azokkal itatták, akik mérget vettek be. Életmentő tehát. Elképzelésem sincs, hogy a füles, a gyík és a pohár szavakból hogyan jöhet létre szóösszetétel. Valójában a Füles gyíkpohár (Blackstonia Perfoliata - 80. oldal) névre hallgató növény formáját látva, továbbra sem tűnik kézenfekvőnek a fent említett szavak összeforrasztása. A Pukkanó dudafürt (Colutea Arborescens - 132. oldal) már-már erotikus felhanggal bíró névével kapcsolatos bizarr asszociációkat csak erősíti a tény, hogy a növény fürtökként csüngő, felfújt hüvelytermései miatt kapta nevét, melyeket a gyerekek előszeretettel pukkangattak ki ujjaik közt. Neve alapján azt gondolnánk, a Lápi Hízóka (Pinguicula Vulgaris - 378. oldal) a növényvilág Bridget Jones-a, valójában egy kimondottan filigrán termetű növényről van szó. Barátságos küllemét meghazudtolva azonban, nem veti meg az apró rovarokkal való táplálkozást. A Tengerparti szittyó (Juncus Maritimus - 256. oldal) igazi suttyó. Menő helyen él, a tengerparton, ami különösen azért bosszantó mert igénytelen külsejéhez ráadásul még modortalan természet is társul. Szúros, borzas és senki nem mer a közelébe menni, jobb nem összefutni vele romantikus nyári estén, séta közben. És végül, de nem utolsó sorban tegyünk említést a szimpatikus nevű Uborkás magrugóról (Ecballium Elaterium - 168. oldal), ami egy tökféle. A szőrős szárú és levelű kúszónövény különös képességgel bír: magjait több méterre is képes ellőni. Egyszerűen ellenállhatatlan.
164-165. oldal Piros gyűszűvirág (Digitalis Purpurea) Tátogatófélék
186-187. oldal Közönséges kecskerágó (Euonymus Europaeus) Kecskerágófélék
188-189. oldal Napraforgó kutyatej (Euphorbia Helioscopia) Kutyatejfélék
272-273. oldal Cserjés madármályva (Laveatera Arborea) Mályvafélék
Képek forrása: Nagy Képes Füvészkönyv Corvina Kiadó 2009