Eredeti szakmámat tekintve iparművész vagyok. Az egykori Elle Dekor magazin, később a H.O.M.E. lakberendezési magazinok szerkesztője voltam. Évek óta szabadúszó enteriőrstylistként dolgozom magazinoknak, kiadóknak és magánembereknek. Ételfotózásokon stylingolok, esküvőket dekorálok és enteriőröket rendezek be.
Ez a blog még 2009-ben indult útjára, miután elvégeztem egy virágkötő tanfolyamot. Akkor még szerkesztőként ültem egy irodában. Már mielőtt megkaptam volna a bizonyítványomat, elkezdtem szorongani, hogy sokat fogok felejteni. Főleg, ami a virágok latin neveit illeti. Továbbá kedtem elmélyülni kicsit a virágkötészet bugyraiban és azt tapasztaltam, hogy nincs igazán igényes, magyar nyelvű könyv vagy internetes felület a témában, holott egyre több a jó virágkötő itthon. Jó lenne bemutatni, hogy mit csinálnak – gondoltam. Eközben –miután a szerkesztői tevékenységet nagyon szeretem– vágytam valami olyan munkára, ahol a szerkesztés örömét "rizikó nélkül", szabadon kiélhetem és nem kell fájjon a fejem a gyártási költség, az olvasószám, a célcsoport, a cikkek hossza és egyéb, a szerkesztők életét megkeserítő (egyébként roppant fontos) kérdésekkel.
Így kapcsolódott össze ez a két vagy inkább három dolog és inítottam el ezt a blogot, amit eleinte gyakorlásnak szántam és gyűjtöttem azokat az igazán szép magyar és külföldi, növényes és virágkötészeti témájú anyagokat, amiket itthoni magazinokban és magyar felületeken szinte sosem látni. Meg akartam mutatni, hogy van élet a celofános szegfűcsokrok után (vagy helyett). Ráadásul mindezt nem igazán profiként, mert nem vagyok kértész, sok téma tőlem is utánaolvasást, kutatást kívánt.
Időközben megváltozott az életem, ismét szabadúszó lettem, otthagytam a szerkesztői állásomat. A blog pedig egyre inkább az én életemről kezdett szólni és egyre kevésbé mások által létrehozott dolgokról. Saját fotóim, élményeim, tapsztalataim, munkáim kerültek túlsúlyba. Szerkesztőként pontosan megtapasztaltam, hogy a tartalom előállítás nehéz munka. Nagyon tisztelem azokat a bloggereket, akik idejüket, energiájukat nem kímélve színvonalas tartalmakat hoznak létre. Én is közéjük szeretnék tartozni. Reményeim szerint ennek a blognak erénye ez, szemben azokkal a felületekkel, ahol kizárólag mások munkáit közlik újra, veszik át, fordítják le, ollózzák össze. A vizualitás, "a szép" az életem fontos része, ezért szándékaim szerint, bár nem vagyok fotós, fotóim amatőr képek, az ide felkerülő képek minősége, soha nem esik majd egy bizonyos színvonal alá.
Ez a blog személyes élményeket szeretne átadni, megmutatni a világ apró dolgait, egy virágimádó szemével és sok szeretettel.
Köszönöm, hogy olvasol!
Szigeti Zsófi