Köszönet Flanek Péternek
Nem hiába, ami jó, az jó. És akárki akármit mond a bambi, a kesztölcitapéta, az úttörőtábor és mesterségesen gerjesztett vásárlói igények mellett a retróban azért van valami jó. Egy kis időutazásra invitállak benneteket: bepillantunk a 40-50-és 60-as évek vizuális világába.
“Különösen fontos reklámeszköz a közforgalmi jármûvekben elhelyezett plakát. Vasúti kocsikban, autóbuszokban, közúti villamosjármûvekben rendszeresen szoktak plakátokat elhelyezni. Ezek formátuma jóval kisebb a szabadban használatos plakátokénál, amit az indokol, hogy ezeket kisebb távolságból szokták szemlélni, emellett a szemlélônek több ideje van, hogy megnézze, elolvassa ôket. Grafikai kivitelezésüknél és szövegük megfogalmazásánál tehát mindezekkel számolni lehet. Így képeik aprólékosabbak, szövegeik bôbeszédûebbek lehetnek, mint a szabadban elhelyezett plakátoké.”
Varga István: A REKLÁM c. könyvébôl, 1960
"… számos kritikánk foglalkozott már a magyar villamosplakát-terméssel és rámutattunk arra, hogy a jól megkomponált villamosplakát mindig eredményes és értékes reklámtevékenységet jelent. De meg kell mondanunk végre: a pesti villamoson túlteng a reklám! Kisplakát az ablak felett, plakát az ajtókon, plakát elöl az üvegen, világító plakátdoboz az ajtók felett, tárcsa a fogantyún, láncon lógó plakátok, felírás az oldalakon, tábla kívül az oldalakon, tábla a tetőn, este neonvilágítás és nappal hangos reklámszöveg, – csupán a kocsivezetőről és a kalauzról hiányzik még a felírat… Kissé mégis sok a jóból!"
(Reklámélet, 1936)
Egyszerű, világos üzenet. Ezt a jelmondatot akár a blogom fejlécére is kiírhatnám. Virágért plakát, 1960 körül.
És végezetül, de nem utolsó sorban ismét a címadó sorozat egy tagja, hogy bezáruljon a kör és egyértelmű legyen a konklúzió: aki dolgozik, annak jár a virág. Virágért plakát, 1960 körül.
Neked melyik a kedvenced?
Képek: Flanek Péter gyűjteményéből (kapcsolat: viragomviragom.blog@gmail.com)
